A virtuális valóság ma már egyre elérhetőbb a (tehetősebb) emberek, és iskolák számára, elég csak az Oculus Riftet, vagy a Steam-VR-t említeni. Az oktatásban is számtalan ziccer rejtőzik, hogy a kiterjesztett valóságot, a virtuális teret hogyan lehet alkalmazni ily keretek között. A mai bejegyzésben egy úttörő magyar (!!!) technológiát szeretnék bemutatni, amely már bőven a mára elterjedt VR eszközök előtt megkezdte térhódítását.

Amint azt a bemutató videóban látható volt, egy nagyon ügyes kis szerkezetről van szó. A Leonar3do egy számítógépre letölthető programmal futó virtuális tér manipuláló alkalmazás és eszköz. Működtetéséhez szükséges a három kamera (érzékelő) mely leköveti a toll (az úgynevezett madár) mozgását, illetve egy polárszemüveg, mely előállítja az agyunknak a 3D hatást. Ezek segítségével újszerű élményt lehet nyújtani az oktatás területén, gondolva itt kreatív alkotásra, szemléltetésre. A mozgókép egy nagyon figyelemmegragadó módja a szemléltetésnek, mi lehet ennél jobb, ha nem a 3D vizualizálás? 

Szerencsére a magyar fejlesztőbrigád külön figyelmet fordít az oktatásban való alkalmazhatóságra, nem csak a szórakozásra, és komolyabb munkákra. A Leonar3do remekül alkalmazható kémiai, térgeometriai, fizikai tanórák keretén belül. 

Volt alkalmam annak idején kipróbálni a Leonar3do-t. A madárral nagyon könnyű, és kényelmes dolgozni, bár szokni kell az érzést, hogy virtuális térben alkotunk. A szemünknek is rá kell állnia a 3D szemüvegre, ami nem könnyű, így ezt tartom az eszköz egyik legnagyobb hátrányának. Ezek a Steam-VR és az Oculus esetén már feloldott problémák.

A teljes készülék és szoftver ára mindazonáltal 2000 dollár (közel félmillió forint), amely ugyan elég súlyos ár, de ha belegondolunk, hogy egy univerzális demonstrátor feszültség- és áramerősség mérő is kerül ennyibe, lehet, hogy érdemes beruházni egy ilyen eszközre. Természetesen egy nem elég, mert egy kiscsoportos osztály részére is legalább 15 kéne, az pedig valami irdatlan összeg, melyet az oktatásra nem szokás áldozni Magyarországon. 

Kattintson ide a meghallgatáshoz!

Az intro-zene egy részlet Hector Berlioz Requiem művének 10. tételéből, az Agnus Dei-ből.
A teljes darabot (hosszú ugyan, de ajánlott) ITT lehet meghallgatni.

A közösségi oldalak tagadhatatlanul a hétköznapjaink részévé váltak az előző évtizedben. Mindamellett, hogy a legtöbb ilyen felület -amiatt, hogy széles közönségeket céloz meg- roppant kényelmes használattal rendelkezik, ezt a fajta előnyös felületet hatékony használatra is tudjuk fordítani. Az internet sötét bugyraiban számtalan példát találhatunk közösségi oldalakra; ismertekre (Facebook, Twitter), kevésbé ismertekre (moly.hu, ilyen-olyan fórumok). Amikor felmerül az, hogy mit lehetne hasznosítani az oktatásban, az ajánlások között rengeteg specifikusan pedagógiai célokra gyártott oldal. Erre én azt a hasonlatot szoktam elképzelni, hogy van egy kulcsom a bejárathoz, a kapuhoz, a műhelyhez, a postaládához, a kukatárolóhoz, a pincéhez, a pinceajtóhoz, a biciklitárolóhoz, és a hátsó kertikapuhoz. Kényelmetlen, ugye? Nem fér be kényelmesen a zsebbe a történet.

Használhatóság szempontjából egy igen nagy előny, ha az adott applikáció összehangolt, rendszerezett, és sokan használhatják. A Facebook kézenfekvő választás, de az oktatásban való alkalmazhatósága messze elmarad egyéb konkurenciáktól. Erre pedig a kézenfekvő válasz a Google!

Nojó. Eléggé hanyag dolog egy adott kérdésre egy jó öblös google böfögéssel válaszolni, de gondoljunk bele, hogy fennállása óta mivé nőtte ki magát a keresőmotor. Kezdhetjük azzal a ténnyel, hogy az összes androidos készülék rendelkezik a google-család applikációival, és a számítógépeken is könnyen elérhető böngésző igénybevételével (Chrome zBs.). Miket is tartalmaz magában a Google?

• YouTube
• Gmail
• Drive
• Szervező
• Google+
• Fényképek
• Fordító
• Dokumentumok (online office)
• Classroom
• Térkép
• És még sokan mások

 Ami ebben a csodálatos, az az applikációk közötti kötetlen és kényelmes átjárás. Az illusztráció és az alkalmazás pedig nem más, mint a felsorolásban szereplő Classroom.
A Classroom azon felül, hogy direktbe oktatási célokra készült, egy sajátos közösségi felületet is képez, ugyanis a kommunikáció az virtuális osztály nebulói vagy épp a tanuló és a tanár között nagyon kényelmes és közvetlen. Vagy ha valaki nem érzi magát rögtön kényelemben, akkor a google adta lehetőségekkel máris átirányítható az illető a Google+ kies vidékeire.
Szóljunk most röviden a Classroom közösségi oldal jellegéről. Azt mindenképp ki kell emelni, hogy a Classroom elsősorban oktatási célokra készült, és a közösségi tulajdonságai a tényleges osztályterem virtualizálásának köszönhető. Ami viszont előnyére válik az a szülőkkel való kapcsolat. A Google Classroom háromféle felhasználótípussal bír: Oktató, Tanuló, Gondviselő.

A fő moderátor a Tanár maga. Ő szabhatja meg a kommunikációs felületeket, a szülők és más tanárok hozzáférését tananyagokhoz, és a diákok kommunikációs felületeit. Ezzel nagyon sok félreértést el lehet kerülni, és a szülők is nap mint nap értesülhetnek a a legkényelmesebb módon az aktuális dolgokról, még föltétlen szülőire se kell járniuk (van, aki amúgy se szokott), itt megkaphat minden információt csemetéje iskolai dolgairól. A diákoknak is ad egy közösségi felületet, egymás között tudnak konzultálni egy-egy feladatról, és akár közvetlen link vezethet egyéb közösségi felületekre (Facebook, Google+).
Egyik nagy hátránya (és szerintem egyéb közösségi oldalaknak is), hogy kimondottan partner viszonyt igényel tanár-diák, illetve tanár-szülő között. Ehhez egy olyan lépés szükségeltetne, hogy amelyre jelen kis magyar társadalmunk jelenleg nem képes.

A Google Classroom közösségi jellegérők szóljon most csak ennyi. Röviden egy két előny:

• Egyszerű használat
• IKT - barát
• Google-kompatibilis
• Hatékony kommunikáció
• Anytime, anywhere

Pár hátrány is:

• Nem elérhető mindenkinek
• Internet és infrastruktúraigény
• Informatikailag rugalmas tanárigény
• Tekintélyelvű használat kizárt
• Önmagában nem váltja ki az iskolát (ez nem is baj)

Az alábbi videó pedig röviden bemutatja a programot:

Egyszer utaztam haza a buszon még annak idején, a 33-as járattal, és arra lettem figyelmes, hogy egy idős hölgy valami bitang nagy táskával egyensúlyozik a busz elején. Megkérdeztem tőle, hol száll le, mondta, hogy itt meg itt, én meg mondtam segítek neki. A táska súlya uszkve 30-40 kiló volt alsóhangon. Miközben izzadságosan cipeltem a motyót az utcán át az adott panel ikszedik emeletére, megkérdeztem a nénit, hogy mégis mit cipel a táskájában. Féltéglákat? Bowling-golyókat? Súlyzókat? Nem! Javítandó dolgozatokat!!!!!!

A bevezető történet egy az egyben az online tesztek egyik kellemes mellégtermékét, a mobilitást hivatott illusztrálni. A megfelelően megválasztott online kvíz esetén, rengeteg munka levándorol az oktató válláról. Nem kell hazacipelni fél tonna papírt, az alkalmasan választott online kvíz kijavítja önmagát.

De most nézzünk egy konkrét példát, a GoConqr-t.

A GoConqr felületére ingyenesen regisztrálva három felhasználói típus közül tudunk választani: tanulói, tanári, üzleti. Minket ez utóbbi kettő érdekel. A weblap lehetőséget nyújt csoportok indítására is osztályok/tantárgyak szerint lebontva, így nagyon jól lehet menedzselni a gyermektömeget. De ugyanúgy széles közönségeknek is gyárthatunk kvízeket. 

A kvíz maga is nagyon kényelmesen kezelhető. Az általános kvízbeállításoknál módosítható a kvíz kitöltéséhez adható idő, a próbálkozások száma, az ellenőrizhetőség, és az egy válaszra adható pontszám.

Kvíztípusok tekintetében akár egy teszten belül változtathatjuk a válaszlehetőségek módját. Igaz-hamis, jó megoldás kiválasztása, több jó megoldás jelölése, hiányzó szövegrész bedobása, vagy beírása, vagy akár ugyanezek párosítása képekhez. Amikor a diák ellenőrzi a tesztet, nem csak azt tudhatja meg, hogy jól válaszolt-e a kérdésre, hanem hozzáfűzhetünk a kérdéshez egy "explanation"-boxot, ahol elmagyarázzuk, hogy miért az volt épp a jó válasz, amit bejelölt.

Összességében az írható le a GoConqr által kinált tesztekről, hogy kényelmesen kezelhetőek, és menedzselhetőek. Próbaképp hadd mutassak be egy általam készített kis tesztet. Ide kattintva elérhető.

Ha még nem lenne elég a teszt maga, a GoConqr felületén egyéb lehetőségek is rejlenek, mint például gondolattérkép, képeslap, prezentáció, diagram és jegyzet készítése, melyek egyaránt megoszthatóak az adott közösséggel.

Aki az bármilyen egyetem már megfordult, az ismeri azt a frusztráló belső ingert, miszerint: "Kell a jegyzet!!!"
Miért is van ez? Az előadók gyakran nem szánnak időt arra, vagy épp elkenik azt, hogy hol, mikor lesz elérhető az előadás jegyzete, már ha az vetített formában történik meg. Amikor meg épp, akkor meg csavaros utakon tudunk eljutni oda.
Ma a google félelmetes sokoldalúsága a megosztási felületek fellegvára lett (Dokumentumok, levelezési lista, táblázatok, bármilyen feltöltött anyag). Most egy speciális weboldalt nézünk meg, mely kimondottan a vetített prezentációkat hivatott összegyűjteni. 

SlideShare

A címre kattintva a kedves olvasó eljuthat a SlideShare weboldalára. A weboldal nem más (angolos kifejezéssel élve: as advertised), mint egy Slide-okat (magyarosan prezentációkat) összegyűjtő webes felület.

Mire használható?

A weboldal alkalmas felületet kínál prezentációk megosztására. Egy adott előadás után az előadó egy köremail keretein belül elküldheti a hallgatóságnak az akkor leadott prezentációt. Legyen az pdf vagy videó. 

Másik lehetőség a böngészés. A főleg angol nyelvű prezentációk széles tárháza várja a böngészni vágyót. Akár tanárt inspiráció és módszer gyűjtésére, akár diákot projektmunkához. Ez óriási lehetőségeket rejt magába az angol nyelven tudó érdeklődőknek. Az előadásokat tematika szerint rendezni is lehet.
Nagy hátránya ennek mindazonáltal az idegennyelvűség, és az a tényező, hogy nem lehet a prezentációkat letölteni a saját gépre. Engem még speciel az is zavar, hogy a prezentációk nagy része támaszkodik a prezentálóra. Tehát ha egy jobb előadóról van szó, akkor az nem csak felolvassa a diákat, hanem csak segítségül használja az anyagához, azt több helyütt kiegészíti, így a slidesor csak az előadással magával teljes értékű. 

Amennyiben viszont célirányosan használjuk, és nem akarunk a google adta lehetőségekkel élni, akkor ez egy remek eszköztár előadásaink megosztására. 

Kedvcsinálónak megosztok egy általam kedvelt szakmódszertani prezentációt, amely magában hordozza a SlideShare felület előnyeit, hátrányait: GAME ON!

Ebben a blogbejegyzésben a fogalomtérkép egy fajtáját fogom ismertetni. A fogalomtérkép egy olyan vizuális, szófelhőkből álló struktúra, mely egy adott témakör, fogalom kapcsolatait, felépítését hivatott felépíteni. Ilyen alkalmazás például a bubbl.us. Az alábbi weboldallal nagyon könnyen, egyszerűen, gyorsan építhetünk fogalomtérképeket, majd ezeket lementhetjük. A weboldal használata ingyenes, így bárkinek elérhető.

A szófelhők felépítése hierarchikusan történik, akár családfát is lehet vele létrehozni, de nagyon jól lehet vele szemléltetni például anyagfelépüléseket. Egy ilyenre egy példa a matematika területéről:

A hierarchikus felépítésen kívül más struktúrákat is lehet alkalmazni, hogy máshogyan nézzen ki a szófelhők geometriai elrendezése. A buborékok ezen felül formázhatóak, színezhetőek.

Nagy előnye, hogy prezentációként is felhasználható, így órán az interaktivitásával maradandóvá teheti az anyagfelépülés lépéseit. A buborékokhoz link is csatolható, így könnyen összekapcsolható magyarázó részekkel, wikipedia vagy mateking oldalakkal, vagy esetleg saját tanári oldalakkal. A buborékokhoz egyaránt csatolható fájl, kép, videó és alkalmazás is.

Kimondott hátrányt nem is igen tudnék felhozni. Nagyon szemléletes, könnyen, egyszerűen felépíthető, és jól tud számtalan dolgot illusztrálni. 

Eheti blogbejegyzésben két alkalmazást mutatok be, melyet tanítás során lehet, érdemes, vagy épp elkerülendő használni.

Az első ilyen a GeoGebra

A GeoGebrát elsősorban matematika oktatásban lehet használni, és a fő felületen a függvényfogalom megértését segíti elő. Előre elkészített függvényeket lehet vele ábrázolni, akár többet is egy koordináta rendszeren. Így remekül mutathatunk rá a függvénytranszformációk tulajdonságaira.

 Ezen felül síkbeli- és térbeli geometriai problémák megoldására is alkalmas. Ez egy nagyon jó jele annak, hogy a kézi rajzolást, hogyan kísérheti, vagy épp válthatja fel a digitális rajz készítése. Manapság már nagyon ritkán terveznek a mérnökök kézzel, minden szerkesztés, tervezés digitális programokkal történik, mint például a Solid Edge vagy az AutoCAD. Ezen komplex programok elsajátításához az elemi geometria és a számítógépes ismeretek elengedhetetlenek, így a GeoGebra egy kezdés a digitális tervezések irányába. 

A GeoGebrának ezen felül táblázatkezelő funkciója, statisztikai felülete, és vizsgáztató rendszere is van. Ingyenesen letölthető, a mai "casual" okos telefonokon is könnyen elfut, így bármikor hozzáférhető, használatához internetkapcsolat sem kell.

A másik program a Fizika

Az alábbi program egy magyar készítőcsoport alkotása, akik a remek, oktatási célokra tökéletesen használható LabCamera programot is készítették.

A program szimulációs célokat szolgál, azaz a felület segítségével objektumokat lehet létrehozni, akik a magukkal hordozott geometriai, és anyagi tulajdonságuknak megfelelően működnek. Súrlódnak, légellenállással bírnak, rugalmasak. Különböző parancsoknak megfelelően felfüggesztéseket, motorokat lehet a szerkezeteinkhez hozzáadni, így statikát, dinamikát egyaránt lehet vele szimulálni, akár gépeket is lehet vele készíteni.

Miért nem ajánlom mégsem?

Dolgoztam korábban a programmal és voltak vele kellemetlen élményeim. Nagyon-nagyon kevés "Tutorial" található hozzá, már ami a programfelület belsejét illeti. A LabCamera esetén online is és belül is fejlett, és értelemszerű súgó áll rendelkezésünkre.
Nagyon sok problémám ebből adódott, hogy nem tudtam rendesen utánanézni, hogy bizonyos parancsok mit jelentenek.
Gépkészítésnél nagyon gyakran eltűnt egy-egy objektum, habár annak hatása megmaradt. Ez egy bennfelejtett bug lehet.
A legvégső érvem ellene pedig az, hogy kényelmetlen. Nem kellemes kezelni, indokolatlanul pepecs munka összerakni bármit is, és néha csak azért sem akar úgy működni, ahogy kellene, ez pedig már elvárás minden egyéb ilyen programtól.

Aki felülemelkedik a kényelmi tényezőkön, az tudhat élni a program adta lehetőségekkel, de én úgy látom eddig, hogy az alkalmazása több munkával jár, mint egy tényleges kézzel fogható kísérlet elkészítése.
Tanárok számára a program ingyenesen elérhető, iskolai gépekre éves előfizetést lehet kérni.

A TPACK egy mozaikszó, mely a Technology, Pedagogy, Content (tartalom), szavakból alkot egy egészt. Ez azokat a tudásokat foglalja magába amire a tanárnak szüksége van, hogy a modern technológiákat a tanításába és a tudásába ágyazza. Ez a pedagógiai modell Shulman pedagógiai tartalmi tudásának kiterjesztése. A Mozaikszó felépítése szitaszerűen történik, a megértését segíti az alábbi Venn-diagram:

Hogyan épülnek fel a halmazok, és azok metszetei?

• CK - tartalmi tudás: Tanári ismeretek, melyet a tanár tanít (szaktárgyi ismeretek).
• PK - pedagógai tudás: a tanulás, és tanítás folyamatainak ismerete, didaktika, és oktatási célok.
• TK - technológai tudás: Tudás, mely a technológia, eszközök ismeretére irányul és ezek alkalmazhatóságára.

• PCK - pedagógiai tartalmi tudás: Szakmódszertan röviden. Az adott tantárgy tanításához szükséges pedagógiai ismeretek.
• TCK - technológiai tartalmi tudás: A technológiai és a szaktárgy kapcsolata. Annak ismerete, hogy a szaktárgy hogyan változik a technológia változósával, és hogy a szaktárgy alkalmazásai hogyan változtatják a szaktárgyat magát.
• TPK - technológiai pedagógiai tudás: Annak ismerete, hogy a tanítás és a tanulás hogyan változhat, amint új technológiák vetik meg lábukat. Hogyan írják felül a modern eszközök az oktatást?

• TPACK - Összefoglalja a tartalmi, technológiai, és pedagógiai tudást. Tartalmas és képzett tanítás a technológiával karöltve. TPACK az alapja a hatékony tanításnak a technológiával, szükségeli a pedagógiai technikák ismeretét, melyek a technológiát használják. Ez mind megtámogatja a diákokat bizonyos nehézségeik legyűrésében.

Mi köze van ennek mégis a matematika és fizika oktatáshoz? Nagyon is sok. A matematika és főleg a fizika olyan feltörekvő, releváns és komplex tudományágak, amelyek ma már a modern technológiák nélkül elképzelhetetlenek. A matematikában egyre jobban teret nyer az algoritmusok tudománya, amely egyenes út a programozásig, amely ma az egyik legkeresettebb szakma. A matematikatanításban pedig nagyon jól lehet alkalmazni a számítástechnika számtalan eszközét a megértés segítésére.
A fizika a felfedezés, a kísérletek és a mérések világa. A tanítás során számtalan kísérlettel kell színesíteni az elméleti anyagot, hiszen így kel életre körülöttünk a világ. A méréseket már sokkal egyszerűbben, digitális eszközök (kamerák, számítógépes programok) segítségével el lehet végezni, amely a mérések pontosságát is javítja. Számtalan számítógépes szimuláció pedig a megértéshez vezető utat ágyazza be a gyerekeknél. Remekül lehet olyan problémákat felvázolni nekik, amiket barkács eszközökből nagyon nehéz, vagy szertári szerekből nagyon drága lenne produkálni.
A legfontosabb mindazonáltal, hogy a gyerekek érezzék, hogy a 21. század eszközei, melyek ma már a mindennapjaik része  -az okostelefonok, a számítógép, az internet-, nem kerülnek perifériába a tanításban, csak azért, mert az még a régi módszerekkel dolgozik. Ez persze nem zárja ki a régi és az új ötvözését.

A TPACK-ról bővebben itt olvashat a kedves olvasó.

Amikor az ember tanár lesz, történetesen mindig felmerül a kérdés, hogy miért? És hogyan?

Valahol nekem ez a két dolog összeforr bizonyos szempontokból. Amíg iskolába jártam és egyetemi tanulmányaim során is számtalan inspiráló és demotiváló tanári példát láttam. Tanári, pedagógiai, emberi szempontból is. Ezek magába foglalták a szakmai tudás, a pedagógia készség és az emberiesség kombinációit. A jó példák arra ösztönöztek, hogy: "Így csináld!" A rossz példák meg: "Így ne! Csináld jobban!" Ezek visznek előre első sorban.

Matematikát és fizikát fogok tanítani. Bárkivel akivel eddig találkoztam, mint külső szemlélővel, elszörnyedve reagálta le azt, hogy én ad1. tanár leszek ad2. matematika-fizika szakos.
Valahol ezeken a sztereotíp hozzáálláson változtatnék. Igenis, a fizika tanár menő állás. Hasznos állás! Felelősségteljes állás! Jól fizet! (Muhahahaha.....)

Fizika- és matematikatanárként elsődleges célom a gondolkodásra és ezen belül a kritikus gondolkodásra való tanítás. Ne agyatlanul éljünk, gondolkodjunk, legyünk proaktívak, járjunk utána a dolgoknak, merjünk megkérdőjelezni bármit. Fontos számomra a "hibázásra" való tanítás. Ez egyáltalán nem jellemző. A diákot nem tanítják meg hibázni, mert a cél 100%, és ez meg is látszik a társadalmunkon. A hibát senki sem vállalja fel, mert ciki hibázni. Én megtanítanám, hogy hibázni nem gáz, lehet belőle tanulni, és be kell ismerni, annak érdekében, hogy elindulhassunk a javítás irányába. Természetesen itt nem arról van szó, hogy törekedjünk hibára, hanem arra, hogy mégis mi történik, ha hiba csúszik be.

Második vonalon a környezetre való nyitottságra tanítanék. A fizika és kézen fogva a biológia és kémia számos ága arra figyelmeztet, hogy a világunkat tudatosan tesszük tönkre. Bocsánat. A világunkat nem, az jól meg lesz nélkülünk, sőt felvirágzik. Az emberi életteret tesszük tönkre, és a jövővel való felelős gondolkodás nélkülözésével kiírtjuk saját fajunkat. Az evolúció "csúcsai" ugyebár. A problémákra való nyitottság és a "lépjünk Tegnap, nem pedig Holnap" elvet szeretném átadni, és a globális katasztrófák mögötti fizikai és ökológiai problémákat szeretném ismertetni a diákokkal. Hogy értsék, mi minek a következménye és mit lehet tenni, hogy elkerüljük a pusztulásunkat. 

Egy fizikai világban létező embernek pedig tisztában kell lennie a fizikai világ működésével, hogy tudatosan létezhessen benne. Fontos ezen felül, hogy az illető haladjon a korral, használja a meglévő technológiákat, és éljen az ezek adta lehetőségekkel.